🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > báni pénzek
következő 🡲

báni pénzek: középkori magyar ezüstpénzek. - A 12. sz. végén a silány minőségű m. dénár válsághelyzetet eredményezett a pénzügyekben. Az árutermelés következtében föllendülő keresked. értékálló m. pénzt követelt, amit a m. dénár nem biztosított. Ennek következtében áramlottak Mo-ra a 13. sz. első felében a →friesachi dénárok. A friesachiak hatására a m. dénár minősége (súlya és színezüst-tartalma) is javult, de a gazd. élet igényeit még mindig nem tudta kielégíteni, főképpen az évi →pénzújítás miatt. A válság fölszámolási kísérleteinek egyik útja volt a báni pénzverés. Szlavónia és Horváto. közig-ának élén a m. kir. egyik főtisztviselője, Horvát-, Tót- és Dalmátországok bánja állt. A m. kir. pénzének forgalma a bán fennhatósága alá tartozó ter-en is törv-es volt. Vitathatók a báni pénzverés indításának körülményei, indokai. Tény, hogy a 13. sz. közepe táján Pakrácon (Pozsega vm.) fölállítottak egy verdét, ahol MONETA REGIS PRO SCLAVONIAE föliratú pénzek készültek. Az éremkép (nyest) is Szlavóniát idézi. Másik oldala kettős keresztet ábrázol, alsó szárai alatt két, egymással szembenéző koronás fejjel. Az alsó keresztszárak végénél változó jegyek, többnyire betűk vannak, amelyek a kir. nevére utalnak. Első alkalommal 1256: említik e pénzeket, amikor a Guthkeled nb. István volt a bán. Néhány év múltán a verdét Zágrábba helyezték. A báni pénz (banalis) előnye a kir. dénárral szemben, hogy nem esett évi újraváltási kötelezettség alá, jó minőségű, s többé-kevésbé állandó értékű volt. IV. Béla és V. István korában 1 márka (245,5377 g) 938 ezrelékes ezüstből 6 →penzát, azaz 240 db dénárt vertek (1 penza = 40 dénár), átlagsúlyuk tehát 0,97 g. IV. László korától könnyebb pénzlábat használtak; 1 márkából 7 penzát, azaz 280 db dénárt vertek, átlagsúlyuk így 0,83 g-ra csökkent, de az esztergom-budai kamarában vert pénzeknél még mindig súlyosabb volt; általában 2 kir. dénár ért egy bánit. Uakkor a forgalomban forrásaink szerint 5 penzás márkával, azaz 200 dénárral számoltak, vagyis 1 márka közönséges ezüst 200 báni dénárral volt egyenlő. Amikor a kir. dénárt jobb minőségűvé, avagy éppen stabillá akarták tenni, akkor a báni dénárokat vették alapul. 1323 u. az ilyen kir. pénzek (banales regales) különösen Erdélyben terjedtek el. (Késői hatásaként a rumén pénz nevében tűnt föl: bani.) A báni dénárok verése és forgalma Károly Róbert (1308-42) alatt szűnt meg. G.I.

Hóman 1916:329. - Székely V. György: Slawonische Banalmünzprägung. Bp., 1979. (Dissertationes Archaeologicae II.8.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.